Piricse Sportegyesület

 

Piricse Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a Nyírségben található. A Nyírség hazánk második legnagyobb kiterjedésű hordalékkúp-síksága. 5100 km-es területe általában 20-30, helyenként 50 méterre szigetszerűen emelkedik ki a környező síkságból.

A Piricse helynév szláv eredetű, de az eredeztetés részletei vitatottak. Több szláv nyelvben megtaláljuk a név megfelelőit: szerb - horvát Proice, Poricje, szlován Porence, cseh Porici. E szláv helynevek eredeti jelentése: folyó melléke, folyóvidék. A székelyföldön levő Pirics - Piricske helynevek azonban a magyar pilis - pirics - piricske "kopasz, erdő nélküli hegytető" szóból is származhatnak.

A kőkorszaktól a honfoglalásig sokféle nép települt meg a Nyírség ártérre néző peremén és a folyóhátakon. A honfoglaló magyarság számára a Felső-Tisza-vidék szintén dús földje, legelői, vadban és halban gazdag erdői és vizei, nádat és sást bőven adó mocsarai révén vált elsősorban ideális élettérré. Tájegységei közül a Nyírség, a Tiszahát és a Szamos-völgy már Béla király névtelen jegyzőjének Anonymusnak a krónikájában is szerepel. Őseink elsősorban a kiemelkedő dombokat és magaslatokat foglalták el.

A XI.-XII. században a besenyők " úzok " kunok többször feldúlják, végigrabolják ezt a részt. Az ellenük való harcban tűnik ki I. László királyunk. A győzelem emlékére a csatahely közelében templomot építtetett, mely a kisvárdai Szt. Péter és Pál egyházzal azonosítható. Majd 1092-ben Szabolcs várában zsinatot és országgyűlést tartott. Itt rendelték el többek között a vasárnap megtartását. A XI. században már két várispánság volt ezen a területen: Szabolcs és Borsova. 1241-ben a tatárok törnek be erre a területre, mely nagy pusztítással és népirtással járt.

A község ebben az időben már lakott lehetett. Több feljegyzés is szól arról, hogy Nyírbélteken és Nyírpilisen földvár található. Piricse földrajzi nevei című munkában tesznek említést egy itt található földvárról. PESTY-nél ez olvasható: „egy mély völgy mely kézzel csináltnak látszik, hajdan tatárcsorda tanyája lehetett”.Az 1964, évi gyűjtés adatközlői feltételezték, hogy régen védőberendezés lehetett errefelé. Ma is Földvárhegy néven említik.